Klauzál Gábor
(Pest, 1804. november 18. – Kalocsa, 1866. augusztus 3.)
politikus, ügyvéd, miniszter, kistétényi birtokos
Az egykori Károly kaszárnya Gránátos utcai oldalán (ma a Főpolgármesteri Hivatal) született. A második emelet egyik szobájában szép vörösmárvány emléktábla áll születése emlékhelyén, melyet 1906-ban állított a székesfőváros közönsége.
1832–36-ban, 1839–40-ben és 1843–44-ben az országgyűlés Csongrád vármegyei követeként a reformellenzék tagja, Deák Ferenc híve. 1848. április 7-étől szeptember 10-éig a Batthyány-kormány földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztere, a mérséklő, egyezkedő politika híve. A szeptemberi válság idején lemondott, visszavonult. Az 1861-i és 1865-i országgyűlésen Szeged képviselője a Deák vezette Felirati Párt programjával. Szerepe van a kiegyezés előkészítésében.
Első felesége, Prezetska Mária Antónia özvegy volt, amikor férjhez ment Klauzál Gáborhoz. Húszévi házasság után – amiből gyermek nem származott – 1848-ban tüdőgyulladásban elhunyt. Klauzált ez annyira megviselte, hogy agyvérzés érte.
Az 1848-as szeptemberi válság idején – amikor a bécsi udvarral kiéleződött ellentét a szabadságharc kitörésével fenyegetett – lemondott. A muszka invázió miatt rémképek gyötörték, a világosi fegyverletétel igazolta vízióját. Az osztrák rendőrség az Újépületbe zárta és haditörvényszék elé állították. Iratait és leveleit elkobozták és megsemmisítették. Rendőri megfigyelés alá helyezték. Az 1850-es években szőlőbirtokot vásárolt Kistétényben és visszavonult kistétényi birtokára.
1853. április 27-én feleségül vette az aradi vértanú, Nagysándor József (1804(?)–1849) tábornok jegyesét, Schmidt Emmát. Házasságukból Emma (*1855), Gábor (*1857) és Mária (*1859) nevű gyermekeik származtak. Mindhármuknak Deák Ferenc volt a keresztapjuk. Ez a komaság Klauzál Gábor és Deák Ferenc eszmei rokonságának és barátságának bizonysága. Egyben a kistétényi szájhagyomány alapja, miszerint Klauzál kistétényi házában gyakorta vendégeskedő Deák részben itt fogalmazta meg a Kiegyezés szövegét.
Klauzál Gábor az önkényuralom alatt Kistétényben gazdálkodott, szőlő- és gyümölcsnemesítéssel foglalkozott. Az általa alapított Kistétényi Szőlőbirtokossági Társulat sokat tett a terület jövőjéért. Jó borokat termelt. Nyaralót és présházat épített. A Hugonnay grófok által épített kistétényi kápolnát „saját költségén hosszú időn át jó karban tartotta”. A kápolnát 1914-ben felújító bizottság tagjai ezt egy mai napig is látható emléktáblával is megörökítették.
Halálának évében, 1866-ban is, betegeskedéséből enyhülést keresve „felüdült és Kis Tétényre nyári lakába vonult” – írja róla Trefort Ágoston. Ugyanezen évben Kalocsára utazik lányai vizsgáira, ahol váratlanul meghal. Szegeden temetik el a higgadt, igazságszerető és igazi demokrata hazafit. Temetésén legalább 25 000 ember vett részt.
Klauzál bátor, de kitűnő politikai tapintatú ember. „A birtok és a hivatal jogát a haza minden fiára kiterjesztette”. Kitűnő elme. Kiegyensúlyozott, szélsőségektől mentes, haladó politikus. A kiegyezés megteremtésében és Magyarország századfordulós felemelkedésében (amit már nem élt meg) jelentős szerepe van. Kistétény (ma Budatétény) egyik legnagyobb kisugárzású embere.