Verssel él és versben gondolkodik kicsi gyerekkora óta, hamar megtanulta, milyen az, kiállni és mondani! Önálló estjének egyik ihletője, az utcán, a tanyán, a gyárban is lehet verset mondani élménye. József Attila, Kosztolányi Dezső, Ady Endre, Radnóti Miklós verseiből.
„A nagymamám találta ki a hivatásomat” – interjú Csuja Imre színművésszel
Mikor kezdődött az életében a versek szeretete?
Öt éves koromban. A nagymamámnak az volt a mániája, hogy verseket tanítson nekem. János vitézt, Toldit szavaltam, elsősorban Petőfit és Aranyt. Aztán az iskolában szépen sorjában következett a többi költő. Aztán az iskolai ünnepségeken és szavalóversenyeken is sokat szavaltam. Folyamatosan gyakoroltam kisgyerek korom óta.
Akkor fogalmazhatunk úgy, hogy a nagyi találta ki az ön foglalkozását?
Tulajdonképpen anélkül, hogy tudatos lett volna nála, ő irányított engem a színészet felé.
Ez egyenes út volt?
Már gimnáziumban, 17 éves koromban tudatosult bennem, hogy színművész szeretnék lenni. Beléptem mindenféle amatőr színjátszó körbe, úgy éreztem, hogy én ezt tudnám csinálni. Láttam a tévéfilmeket, amiket aztán próbáltam utánozni és úgy éreztem, hogy ez nekem jól megy.
Van kedvenc költője vagy verse?
Ady mindenképpen. De nem hagynám ki a világért sem József Attilát, Arany Jánost sem… de nem is tudom, hogy kit mondjak, Babits, Kosztolányi, Móricz. Ők óriások. Olyan monumentális a magyar költészet, hogy ez alatt az idő alatt, amíg élünk egy-egy apró szeletét lehet befogni.
Milyen könyv van éppen az ágya mellet? Azaz most éppen mit olvas?
Most éppen nem olvasok könyvet, mert premierre készülök, így azt tanulom. A mélyben címmel fogjuk játszani Gorkij Az éjjeli menedék című darabját.
Színház vagy film?
Is-is. Nekem egyik nem megy a másik nélkül. Úgy kerek az életem, hogy van színház is és van film is, önálló estek és rádióműsor is, szinkron is, kabaré is, amit színészet címen lehet művelni, az nekem mind nagyon kedves. Az önálló estnél van egy láthatatlan szál, amikor egy köldökzsinóron mozgunk a közönséggel, míg a csapatjáték megint más, ott is lehet érezni, hogy a közönség mennyire tart velünk.
2022. március 8. (Szatmári Éva)